Mi kell ahhoz, hogy hossz� t�v� sz�nvonalas kutyateny�szt�st folytassunk? A k�rd�s megv�laszol�s�hoz szolg�ljon seg�dlet�l ez az al�bbi kis �sszefoglal� azokr�l a m�dszerekr�l �s lehet�s�gekr�l, amelyek ma m�r n�lunk is ig�nybe vehet�ek. Mit tehet�nk az eredm�nyesebb fedeztet�s �rdek�ben? A kutya szaporod�sbiol�giai szempontb�l unikumnak tekinthet�, hiszen �tlag f�l�vente ivarzik, �s bizony egy �jabb hat h�napot kell v�rnunk a k�vetkez� alkalmas ciklusra – felt�ve, ha t�nyleg az lesz. Gyakran azonban a kiv�lasztott �s �h�tott kan m�r foglalt, vagy nem el�rhet� a k�vetkez� peri�dusban, vagy csak egyszerûen a mi �let�nk alakul m�sk�ppen nem is besz�lve a k�lyk�k elad�s�r�l, a „piac” alakul�s�r�l. �rdemes teh�t szakmailag felk�sz�lt �llatorvossal felvenni a kapcsolatot �s szuk�nk petelev�l�s�nak id�pontj�t meghat�roztatni (ovul�ci� diagnosztika). A tapasztalt teny�szt�kt�l gyakran hallani egy sor olyan megfigyel�st, amely szerint�k t�vedhetetlen�l t�kr�zi a szuka fedeztet�s�nek optim�lis id�pontj�t, azonban a k�zel 10 �ves szaporod�sbiol�giai tapasztalatom alapj�n azt mondhatom, hogy a legbiztosabb m�dszer a v�r hormonol�giai vizsg�lata �s az ezt megel�z� h�velykenet vizsg�lat egy�ttes eredm�ny�nek �rt�kel�se. A vizsg�latokat aj�nlatos a t�zel�s 4–5. napj�n kezdeni �s 2-3 naponta ism�telve a petelev�l�sig (ovul�ci�) folytatni. Sz�mos esetben siker�lt sz�psz�m� almok sz�let�s�hez hozz�seg�teni teny�szt�ket �s hobbikuty�sokat egyar�nt az eml�tett m�dszer alkalmaz�s�val. K�l�n�sen kedves eml�keim k�z� tartoznak azok az esetek, amikor k�lf�ldre utaztak p�roztatni a szuk�t, vagy import sperm�val itthon mesters�gesen term�keny�tett�k a kedvenc „le�nyz�t”. Az els� ilyen p�cienseim egyike �rdekes m�don egy komondor volt, melyet Texasb�l hozott sperm�val – ott is n�pszerû ez a fajta – term�keny�tett�nk �s h�rom gy�ny�rû k�ly�k sz�letett. A n�lunk oly sokszor vitatott mesters�ges term�keny�t�s eredm�nyes alkalmaz�sa p�ld�ul elk�pzelhetetlen a szuka ciklus�nak el�zetes vizsg�lata n�lk�l, hiszen tudnunk kell megfelel� id�ben helyezz�k-e a sperm�t a n�st�nybe. Ma m�r lehet�s�g ny�lik a sperma hûtve t�rol�s�ra (ez +5–7�C-ot jelent), �s �gy kb. 3–4 napig �letben maradnak az ond�sejtek. Sajnos nem sokan �lnek ma m�g ezzel a lehet�s�ggel, ink�bb kiutaztatj�k a kutyust, ahelyett, hogy egy termosszal a zseb�kben tenn�k meg ugyanezt az utat, vagy a post�ra b�zn�k. �rdekess�gk�ppen megjegyzend�, hogy az Egyes�lt �llamokban a „fedeztet�sek” t�bb mint 50%-a mesters�ges �ton t�rt�nik �ppen a nagy f�ldrajzi t�vols�gok miatt. Enn�l is izgalmasabb k�rd�s a spermiumok tart�s t�rol�sa, a spermam�lyhût�s, melyben rejl� lehet�s�gekr�l m�r a cikksorozat els� epiz�dj�ban r�szletesen �rtam. De tal�n kevesen tudj�k azt, hogy ez a k�lts�ges �s komoly szakmai felk�sz�lts�get, mûszerezetts�get ig�nyl� szolg�ltat�s ma m�r Magyarorsz�gon is ig�nybe vehet� kuty�k eset�ben. Az �ltalunk vezetett spermabankban k�zel 250 adag kutyasperma tal�lhat� a legk�l�nb�z�bb fajt�kb�l a francia bulldogt�l a beagle-n �t a rottweilerig. A „legid�sebb” m�r 4. �ve a „hûv�sre ker�lt” meg�rizve bajnokunk genetikai potenci�lj�t a j�v� sz�m�ra. T�bbs�g�k kiv�l� teny�szkan – n�melyik�k m�r sajnos nincs k�z�tt�nk, de vannak kedvencekt�l sz�rmaz� mint�k is, amelyek csak az�rt ker�ltek meg�rz�sre, hogy a j�v�ben az ide�lis p�ros�t�sra v�rjanak. Az adagok szigor� egyedi regisztr�l�sa, �s az egy �ve bevezetett f�nyk�pes �s microchip/DNS azonos�t�si rendszer biztos�tja pontos a nyilv�ntart�st, melyhez speci�lis adatb�zis-kezel� sz�m�t�g�pes program is kapcsol�dik. Term�szetesen, mint mindenhol a vil�gon, itt is a term�keny�t� anyag a donor kan gazd�j�nak tulajdon�ban marad, a c�g csak a szakszerû t�rol�sr�l �s felhaszn�l�sr�l gondoskodik. Ehhez hasonl� rendszerek a vil�gon, sz�mos helyen mûk�dnek �s a f�l�vente kiadott t�j�koztat�ikban besz�molnak az eredm�nyeikr�l, �j szolg�ltat�saikr�l. Ezekben nem ritk�n olvashat�, hogy 1984-ben elpusztult kan m�g mindig „fedez” �s vil�ggy�ztes k�lyk�ket produk�l. Sajnos ez n�lunk m�g csak �lom, hogy leg�lis �ton, m�lyhût�tt sperma felhaszn�l�s�val meg�rizz�k v�rvonalunk nagyszerûs�g�t, nem a szakmai adotts�gok �s felk�sz�lts�g hi�nyzik, hanem a c�ltudatos, el�rel�t� teny�szt�i gondolkod�s; a sz�nvonal �s min�s�g a t�megtermel�s helyett. Gondoljunk, csak �shonos kutyafajt�inkra, melyek legjobb v�rvonalai sajnos vagy eltûntek, vagy m�r idegen orsz�gban vannak, �s importb�l kell majd visszaszerezni, ha nem l�p�nk id�ben. Egy kedves mudi teny�szt� ismer�s�mt�l tudom, hogy alig tal�lni m�r az orsz�gban olyan kant, amelyik a szab�lyos faroktûz�st �r�k�ti. Tal�n m�g nem lenne k�s� tenni valamit ez�rt. A mesters�ges term�keny�t�s alkalmaz�s�n�l f�leg m�lyhût�tt sperma eset�n sarkalatos k�rd�s a sz�letett alom azonos�that�s�ga, azaz annak a t�nynek a k�ts�gk�v�li igazol�sa, hogy a k�lyk�k val�ban a bejelentett „ap�t�l” sz�rmaznak. Erre az egyetlen �s 100%-os hiteless�gû m�dszer a sz�l�p�rok DNS-vizsg�lata, mely v�rmint�b�l, sz�rb�l, de ak�r sperm�b�l is elv�gezhet�. A vizsg�latok elv�gz�s�hez azonban jelent�s sz�m� minta �sszegyûjt�s�re van sz�ks�g (kb. 400–500 db.), �s akkor lehets�ges a 20 ezer Ft/ �llat vizsg�lati d�jat megc�lozni, egy�b esetben a 100–150 ezer Ft/ �llat �sszeg lenne az anal�zis k�lts�ge. A j�v� azonban a kez�nkben van, lehet�s�geink szinte korl�tlanok �s ismereteinket megfelel�en kamatoztatva, b�zom benne, hogy �j alapokra helyezhetj�k kutyateny�szt�s�nket.